Az egykori Kilián laktanya (Kilián György laktanya) épülete Budapesten a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében áll, szemben a Corvin közzel, az 1956-os forradalom idején a később kivégzett Maléter Pál székhelye.

A Kiliánt korábban Mária Terézia laktanyának nevezték. Az épület eleve laktanyának épült 1843-tól, Hild József 1835-ben készült tervei alapján. A hatalmas, harmincezer négyzetméteres épületet 1845-ben adták át.

Aggházy Kamil ezredes itt kezdte el gyűjteni a későbbi Hadtörténeti Múzeum hadirelikviáit, mielőtt azok a budai Nádor laktanyába kerültek.

A Kilián laktanyában alakult meg 1956. október 31-én a forradalom Nemzetőrsége, amelynek vezetője Király Béla volt.
Tehát, a laktanya a forradalom egyik legerősebb ellenállóközpontja volt, amely a szomszédos Corvin közzel "párban" harcolt – sőt a forradalom első napjainak sajtókrónikáiban akkora hírnévre tett szert, hogy sokan az épületet tekintették az ellenállás szimbolikus központjának.

Ez – valamint a Kilián viselkedése a forradalom első napjaiban – kiváltotta a Corvin közben harcolók bizalmatlanságát és féltékenységét: Pongrátz Gergely parancsnok, aki Maléterel egyébként is rossz viszonyban volt, szóvá is tette, hogy a sajtó méltánytalanul mellőzi a Corvin közt a Kilián laktanya javára.
A Corvin köz és a szomszédos laktanya a város fontos stratégiai pontján helyezkedtek el, az Üllői úton észak felé hatoló szovjet erők útvonalán a belváros kapujában.

A forradalmat követően az épület körút felé eső részén árkádokat létesítettek és az épületből lassan kiszorultak a katonák.

Jelentős részét ma a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállakozói Zrt. (FIMŰV) kezeli, cégek, üzletek működnek itt, illetve itt volt a Ruttkai Éva Színház is. A Ferencvárosi Önkormányzat több osztályának is helyt ad. Az épület nyolc évtizede műemlék, felújítására –sajnos- nem sok pénz jut.

(wiki)